Évszám	Szerző(k)	Cím	Tárgy
-1000	Jankovits László	Mikor, hogyan kezdődött?	A magyar nyelv ősmagyar korának eleje? A keresztény magyar királyság létrejötte?
800	Horváth Iván	A székely rovásírás és a latin-magyar ábécé	A 8-9. században kerülhetett a földbe a szarvasi késő avar kori tűtartó
1100	Nemerkényi Előd	Latin Szentírás-magyarázat	Szent Gellért: Deliberatio
1195	Madas Edit	A szóbeliség és az írásbeliség határán	A Halotti beszéd
1250	Vizkelety András	A magyar líra első fennmaradt terméke	Az Ómagyar Mária-siralom
1275	Madas Edit	A koldulórendi prédikációirodalom kibontakozása Magyarországon	A Pécsi egyetemi beszédek
1346	Vizkelety András	Német irásbeliség és irodalmi műveltség a középkori Magyarországon	Az első hazai német oklevél
1411	Horváth Iván	Magyar versek: mi veszett el?
1426	Csehy Zoltán	Vendégjáték a priapikus Parnasszuson	Megjelenik Antonio Beccadelli Hermaphroditusa
1449	Ritoókné Szalay Ágnes	A humanisták közös Európája	Démétriosz Khalkondülész hallja az ókori Róma szavát a szkíta vidéken
1464	Horváth Iván	De Sancto Ladislao	Mátyás kancelláriai reformja
1467	Bene Sándor	Középkor és reneszánsz határán: teológia és politika	Megszületnek Andreas Pannonius királytükrei
1476	Bognár Péter–Horváth Iván	Szabács viadala	Mátyás király elfoglalja Sabác várát a török haderőtől
1485	Tóth Tünde	A virágének vita	"Emericus Terek köszön Krisztinának…"
1490	Jankovits László	A Mohács előtti humanista költészet szakaszai	Hunyadi Mátyás halála
1500	Bárczi Ildikó	Virtuális könyvtár a késő középkori Magyarországon	Közeleg Krisztus születésének 1500. évfordulója…
1501	Véber János	Váradi Péter és leveleskönyve	Meghal Váradi Péter
1506	Tóth Péter	Drámai szövegeink a középkorban	"Némely alázatos doktor szíz Mária képében"
1519	Jankovits László–Szörényi László	A megíratlan és a megírt tárgyú magyar eposz	Megjelenik Stephanus Taurinus Stauromachiája
1523	Kiss Farkas Gábor	Politikai retorika a törökellenes irodalomban	Nagyszombati Márton: A magyar királyság előkelőihez
1525	Kecskeméti Gábor	A régi magyarországi irodalomelmélet alappozíciói	Melanchthon kidolgozza a genus didascalicum elméletét
1526	Sarbak Gábor	A pálos rendtörténet	Vitae frarum eremitarum ordinis sancti Pauli primi eremitae
1536	Horváth Iván	Magyar vers a reneszánsz és a reformáció kezdetén	Megjelenik két verskötet
1550	Latzkovits Miklós	A 16. századi magyar dráma	Megjelenik az első magyar nyelvű dráma
1554	Vadai István	A tudósító ének műfaja	Megjelenik Tinódi Sebestyén Cronicája
1554	Jankovits László	Jacobus Piso Schediája	Jacobus Piso verseskötete
1568	Balázs Mihály	Eszmei és műfaji frissesség a 16. századi párbeszédes unitárius művekben	A tordai országgyűlés határozata
1572	Balázs Mihály	Radikális dogmakritika és fikciós lelemény Jacobus Palaeologus műveiben	Palaelologus Erdélybe érkezik
1574	Orlovszky Géza	A históriás ének	Megjelenik a Cancionale
1577	Oláh Szabolcs	A hitvita retorikája: nyilvánosság és önszemlélet	Megjelenik Telegdi Miklós Postilláinak első része és Bornemisza Péter Négy könyvetskéje
1588	Sudár Balázs	Madzsari türki	Lejegyzésre kerül a Palatics-kódex, benne egy török–magyar verssel
1590	Horváth Iván	Balassi könyve	Elkészül Balassi "Maga kezével írt könyve"
1593	Nagy Levente	História, emlékezet, önvallomás	Az erdélyi magyar történeti- és emlékirat-irodalom a 16-18. században
1596	Ács Pál	Balassi Bálint apoteózisa Rimay János Epicédiumában	Megjelenik a Balassi-epicédium
1602	H. Hubert Gabriella	Kánonképzés a gyülekezeti énekköltészetben	Megjelenik Újfalvi Imre debreceni énekeskönyve
1609	Balázs Mihály	Hitvita és fabula	Az Öt szép levél 1609-ben
1623	Laczházi Gyula	Vanitas és memento mori	Megjelenik Nyéki Vörös Mátyás Dialogusa
1624	Ötvös Péter	Tanítás és költészet Bethlen Gábor akadémiáján	Martin Opitz Gyulafehérvárt
1651	Ács Pál	A „helyettes áldozat” allegóriái a Zrínyiász kilencedik énekében	Megjelenik a Szigeti veszedelem
1651	Szörényi László	A szerkesztett verskötet mint az szerző ifjúkori önarcképe	Adriai tengernek Syrenaia: Groff Zrini Miklós
1651	Kiss Farkas Gábor	Az imitatio elmélete és gyakorlata a Szigeti veszedelemben	Megjelenik az Adriai tengernek Syrenaia
1653	Bene Sándor	A jövő története és az olvasók	Zrínyi befejezi a Vitéz hadnagyot
1655	Szentpéteri Márton–Viskolcz Noémi	Egyetemes tudomány Erdélyben: Alsted, Bisterfeld és Comenius	Apáczai Csere János: Magyar Encyclopædia
1664	Jankovics József	A magyar verses regény kezdetei, avagy a kánonból kiiktatott barokk költő	Megjelenik a Márssal társalkodó Murányi Vénus
1664	Fazekas Sándor–Labádi Gergely	Meghal Zrínyi Miklós, színre lép Gyöngyösi	Gyöngyösi István: Márssal társalkodó Murányi Vénus
1690	S. Sárdi Margit	A magyar női költészet történetének első fejezete	Nőköltők színrelépése
1704	Nagy Levente	Az emlékirat-irodalom	Bethlen Miklós Önéletírása
1719	Ifj. Tóth-Barbalics István	Cum Deo	II. Rákóczi Ferenc Vallomás; Emlékiratok
1730	Cinzia Franchi	Európai utas, Erdély szerelmese	Mikes Kelemen: Törökországi levelek
1743	Sárközy Péter	„Et in Arcadia ego”	Faludi Ferenc bejegyzése az Árkádia Akadémia lajstromába
1772	Nagy Imre	Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője	Megjelenik az Ágis tragédiája
1777	Thimár Attila	„Leveledet vettem, verseid csudálom”	A „társalkodás” hatása a 18. század végi magyarországi irodalomra
1788	Hartvig Gabriella	Ossziáni fordítások a Magyar Museum-ban	Megjelennek Batsányi Osszián-fordításai
1790	Thimár Attila	Az irodalmi intézményrendszer kialakulása Magyarországon	„Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”
1792	Granasztói Olga	Cenzúra, hitvédők, könyvkereskedők és olvasók. — Az „erkölcsellenes” regény fogadtatása Magyarországon	Összeállítják Erdődi Júlia könyvtárkatalógusát
1805	Onder Csaba	A kétéltű képletei	Csokonai Vitéz Mihály: Lilla – Kisfaludy Sándor: A’ Kesergő Szerelem
1807	Hermann Zoltán	„A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek...”: az életrajzi kontextus mint poétai román	Megjelenik Kisfaludy Sándor kötete, a Himfy szerelmei
1813	Tolcsvai Nagy Gábor	A nyelvi és irodalmi ízlésvita nagy, nyilvános szakasza	Mondolat
1813	Bécsy Ágnes	A szövegtől a szerzőig – költészet és kritika	Kölcsey Ferenc: Berzsenyi Dániel Versei
1821	Szajbély Mihály	Könyv- és lapkiadás a felvilágosodás idején és a reformkorban	Megjelenik Kisfaludy Károly Aurora című évkönyvének első kötete
1822	Kósa László	A „Kis-Európa”-gondolat a magyar néprajzban	Megjelenik Csaplovics János etnográfiai értekezése
1822	Benkő Krisztián	Intermedialitás, irónia, szinesztézia	Kisfaludy Károly és az Aurora
1825	Gere Zsolt	Nemzettörténet és mitológia határpontjain	Vörösmarty Mihály Zalán futása
1825	Csorba László	Széchenyi István és a modern politikai irodalom kezdetei	A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
1826	Zákány Tóth Péter	Elkülönülő irodalmunk kezdetei	Megjelenik az Élet és Literatúra
1831	Zentai Mária	Csongor és Tünde	Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
1833	Kerényi Ferenc	Katona József dilemmái	A Bánk bán kassai ősbemutatója
1836	Hites Sándor	A magyar regénytörténet „megalapítása”	Jósika Miklós: Abafi
1837	Imre Zoltán	(Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás	A Pesti Magyar Színház megnyitása
1842	Milbacher Róbert	A népnemzeti program elméleti alapvetése	Erdélyi János Népköltészetről
1843	Kerényi Ferenc	A magyar népszínmű	Szigligeti Ede Szökött katona
1844	Kerényi Ferenc	Petőfi Sándor kötetei	A Versek 1842—1844 című kötet megjelenése
1845	Hansági Ágnes	Tévelygések az irónia irányába	Eötvös József: A falu jegyzője
1846	Tolcsvai Nagy Gábor	Az irodalmi nyelv	Megjelenik az első akadémiai nyelvtan, A’ magyar nyelv’ rendszere
1846	Szilágyi Márton	Bűnbeesés és megtisztulás	Arany János: Toldi
1848	Peremiczky Szilvia	„Árpád és Ábrahám földiek voltak”	egjelenik az Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik szökőévre
1850	Fábri Anna	Az értelmezés változatai és nehézségei	Jókai elbeszéléskötetei a szabadságharc és az összeomlás hónapjairól
1850	Ritoók Zsigmond	Ókortudomány	A klasszika filológia önálló tanszéket kap a pesti egyetem bölcsészettudományi karán
1851	Pintér Borbála	Romantika és modernitás kettőssége Kemény Zsigmond „társadalmi” regényeiben	Megjelenik A szív örvényei
1853	Kappanyos András	Egy romantikus főmű késedelmes kanonizációja	Vörösmarty Mihály Előszó
1854	S. Varga Pál	A nemes magyar nemzet szépliteratúrája	Toldy Ferenc: A magyar költészet története
1854	Hajdu Péter	Az anekdota mint a magyar élet tükre	Jókai Mór: Egy magyar nábob
1854	Gángó Gábor	Evangéliumi erkölcs és egyéni szabadság	Eötvös József A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című művének megjelenési évei
1856	Tarjányi Eszter	Az értelmezésmódok ütközőpontjában: a ballada, az allegória és a palinódia	Megszületik a Szondi két apródja
1857	Eisemann György	Népiesség és klasszicitás	Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája
1860	S. Varga Pál	„Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségi szemlélete	Arany János: Naiv eposzunk
1860	Filep Tamás Gusztáv	Nemzetfölfogások	Kemény Zsigmond: A nemzetiség kérdése
1861	S. Varga Pál	Történelem és irónia	Madách Imre Az ember tragédiája
1862	Szegedy-Maszák Mihály	Megfordított időrend	Könyvalakban megjelenik Kemény Zsigmond Zord idő című regénye
1866	Kállay Géza	„Nem mintha már teljesen elégült volnék dolgommal”	Arany János Hamletje és Shakespeare drámáinak magyar fordításai
1872	Imre László–Imre László	Arany László és a magyar verses regény	Pályadíjat nyer A délibábok hőse
1875	Szegedy-Maszák Mihály	A szabadelvűség értékőrző bírálata	Megjelenik Asbóth János Magyar Conservativ Politika című könyve
1876	Eisemann György	Átmenet vagy fordulat	Vajda János Újabb költemények
1882	Hajdu Péter	Sikertörténetek a századvégi novellisztikában	Mikszáth Kálmán: A jó palócok
1886	Gyáni Gábor	Az olvasás kultúrája	Megjelenik György Aladár szerkesztésében a Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben
1888	Szegedy-Maszák Mihály	Nemzeti kultúra és világszínvonal: feszültség vagy összhang	Gustav Mahlert kinevezik a budapesti Operaház igazgatójának
1891	Bednanics Gábor	A magyar főváros lírai megjelenítésmódjai	Rudnyánszky Gyula: Új könyv
1895	Eisemann György	Líra és bölcselet	Komjáthy Jenő: A homályból
1896	Tóth Tünde	A 19. századi irodalomtörténet-írás régi magyar nőképe	A volgai lovas asszonya
1898	Peremiczky Szilvia	A magyar irodalom és a zene	Megjelenik Gozsdu Elek Ének a zenéről című novellája
1901	Györke Ágnes	Homéroszi eposztól a Nagy Könyvig	Gárdonyi Géza: Egri csillagok
1902	Bécsy Tamás	Középfajú drámák 1902 és 1917 között	A doktor úr. Molnár Ferenc darabjának bemutatója
1903	Benkő Krisztián	Filológia, ideológia, poétika	Thaly Kálmán Kuruczvilág
1904	Imre Zoltán	Színházi reform	A Thália Társaság
1906	Angyalosi Gergely	Ignotus	Megjelenik Ignotustól az Olvasás közben
1906	Eisemann György	Modernitás, nyelv, szimbólum	Ady Endre: Új versek
1906	Hajdu Péter	Noszty Feri alakváltozásai	Mikszáth Kálmán: A Noszty Fiú esete Tóth Marival a Vasárnapi Újságban
1908	Lőrincz Csongor	A „szó” médiuma az esztétizmusban	Babits Mihály: Esti kérdés
1908	Szegedy-Maszák Mihály	Életművek kölcsönhatása	Megjelenik Kosztolányi Dezső Boszorkányos esték és Csáth Géza A varázsló kertje című prózai kötete
1908	Szegedy-Maszák Mihály	Világirodalmi távlat megteremtése	Megjelenik a Nyugat című folyóirat első száma
1909	Cséve Anna	Móricz Zsigmond indulásai	Móricz Zsigmond Tragédia
1910	Hajdu Péter	A Cholnoky dinasztia kezdete	Cholnoky Viktor: Tammúz
1910	Pléh Csaba	Pszichoanalízis, pszichológia és a modern irodalom	Ferenczi Sándor: Lélekelemzés
1911	Zsadányi Edit	Írónők a századfordulón	Kaffka Margit: Színek és évek
1911	Bezeczky Gábor	Siker és népszerűség: a legenda kezdete	Megjelenik Krúdy Gyula Szindbád ifjúsága című könyve
1911	Szegedy-Maszák Mihály	Újítás az irodalomban és a zenében	Bartók Béla befejezi A kékszakállú herceg vára zongorakivonatát
1912	Bónus Tibor	Paródia, technika és az irodalom médiuma	Karinthy Frigyes: Így írtok ti
1917	Romsics Ignác	A „katasztrófa” okai avagy „a mohácsok és trianonok története”. Valóban „olyan logikus, hogy nemzedék hanyatlik nemzedék után”?	Megjelenik Szekfű Gyulától a Három nemzedék. Egy hanyatló kor története
1917	Bécsy Tamás	A magyar „sikerdarab”	Herczeg Ferenc: Kék róka
1917	Karádi Éva	Formával a káosz ellen	A Vasárnapi Kör a nyilvánosság elé lép a Szellemi Tudományok Szabadiskolájával
1920	Balla D. Károly	A generációváltás elmarad	Nemzedékek (és hiányuk) a kárpátaljai magyar irodalomban
1921	Kékesi Zoltán–Schuller Gabriella	Magyar avantgárd	Megjelenik a Világanyám
1922	Szili József	A magyar irodalomtörténet önelvű rendszerezése	Horváth János: Magyar irodalomismeret – A rendszerezés alapelvei
1923	Seregi Tamás	Az összművészet fény-kora	Moholy-Nagy László a Bauhausba érkezik
1923	Marosi Ernő	Európai művészet és magyar művészet	Fülep Lajos: Magyar művészet
1923	Józan Ildikó	Irodalom és fordítás	Megjelenik a Romlás virágai
1924	Szegedy-Maszák Mihály	A kettős Monarchia emléke a magyar irodalomban	Megjelenik Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye
1925	Jákfalvi Magdolna	Avantgárd színház	Palasovszky Ödön Zöld Szamár Színháza
1925	Szegedy-Maszák Mihály	Babits újklasszicizmusa	Babits Mihály: Új klasszicizmus felé
1926	Kékesi Zoltán–Schuller Gabriella	Művészetközöttiség és jelszerűség	Megjelenik a Tisztaság könyve és a Dokumentum
1929	Veres András	Az Egy, kettő, három bemutatója	Molnár Ferenc színpada
1929	Bengi László	Művészi önállóság – kulturális meghatározottság	Megjelenik Kosztolányi Dezső Ady-bírálata
1930	Jeney Éva	A tiszta forrás utópiája	Bartók Béla Cantata profana
1930	Gintli Tibor	Az elbeszélői autoritás elvesztése	Megjelenik Krúdy Gyula Boldogult úrfikoromban című regénye
1931	Kulcsár Szabó Ernő	A „szerelmi” líra vége	Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen
1931	Veres András	Egy 20. századi próféta	A Feltámadás Makucskán születése
1932	Kulcsár-Szabó Zoltán	„Sötétben nézem magamat”	Az individualitás formái Szabó Lőrinc Te meg a világ című kötetében
1932	Szirák Péter	Ember és lap	Megjelenik Németh László Tanú című folyóirata
1933	Szegedy-Maszák Mihály	A regényszerűség meghaladása	Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
1934	N. Horváth Béla	„Sznobok és parasztok”	A népi–urbánus vitáról
1934	Szegedy-Maszák Mihály	A szerző önazonossága József Attila életművében	Megjelenik az Eszmélet című költemény
1934	Szegedy-Maszák Mihály	Esszéírás és irodalomtörténet	Megjelenik Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című munkája és Babits Mihály Az európai irodalom története című vállalkozásának első fele
1934	Horváth Iván	József Attila értekező prózájának hálózati kritikai kiadása – és az Eszmélet	József Attila: Eszmélet
1934	Rugási Gyula	Leatrice görög arca	Szentkuthy Miklós: Prae
1934	Tverdota György	Létösszegző versciklus a pálya fordulóján	József Attila: Eszmélet
1934	Dobos István	Önéletírás és regény	Megjelenik Márai Sándor Egy polgár vallomásai című regénye
1936	Kósa László	A néprajztudomány és a falukutatás	Megjelenik a „Pro Christo” Diákok Háza falukutató munkaközösségének kiadványa: Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete
1936	Dobos István	Az idegenség retorikája	Megjelenik Illyés Gyula Puszták népe című önéletírása
1937	Jeney Éva	Transzszilvanizmus	Jelszó és mítosz vita
1938	Szolláth Dávid	A kritikai realizmus modernizálásának és elkötelezésének nehézségei	Déry Tibor: A befejezetlen mondat
1939	Kósa László	A néphagyomány és a nemzeti művelődés hatvanöt év után	Györffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés (röpirat)
1940	Veres András	A ponyva klasszikusa	Megjelenik a Piszkos Fred, a kapitány
1942	Fehéri György	Egy végtelenül magányos regény	Füst Milán: A feleségem története
1942	Szegedy-Maszák Mihály	Illyés és a francia irodalom	Megjelenik A francia irodalom kincsesháza
1945	Kálmán C. György	A túlélés poétikai problémái	Megjelenik Szép Ernő Emberszag című kötete
1946	Erdődy Edit	"Hároméves irodalom"	Az Újhold című folyóirat indulása
1946	Ferencz Győző	Trauma és költészet: a nyelvi önmegalkotás folyamata	Megjelenik Radnóti Miklós Tajtékos ég című kötete
1954	Tolcsvai Nagy Gábor	Szembesülés a naiv költői világépítés határaival	Juhász Ferenc: A tékozló ország
1955	Komáromi Gabriella–Rigó Béla	Szövegek metamorfózisa és vándorlása a gyermekirodalomban	Weöres Sándor: Bóbita
1956	Standeisky Éva	Irodalom és politika a forradalomban	Az Irodalmi Újság 1956. november 2-i száma
1959	Odorics Ferenc	Az értelemadás kegyelme	Ottlik Géza: Iskola a határon
1959	Lőrincz Csongor	Kép, szöveg és személytelenítés a transzcendens kommunikáció leépülésének lírájában	Pilinszky János: Harmadnapon
1962	Veres András	Az írók és a hatalom a hatvanas évek elején	„Mi általában nem udvarolunk az íróknak”
1965	Virág Zoltán	A margó vándorai	Az Új Symposion
1966	Dánél Mónika–Müllner András	Nyelvek karnevalizációja a neoavantgárd művészetben	Az első magyarországi happening
1967	Berkes Tamás	Örkény groteszk pályafordulata	Örkény István: Nászutasok a légypapíron
1968	Thomka Beáta	A kívülvaló ember	Mészöly Miklós: Saulus
1969	Bezeczky Gábor	Befejezetlen történet: a magyar strukturalizmus rövid tündöklése	Megjelenik Hankiss Elemér A népdaltól az abszurd drámáig című tanulmánykötete
1970	Györffy Miklós	A magyar irodalom és film kapcsolatai a hatvanas és hetvenes években	A magyar irodalom és film kapcsolatai a hatvanas és hetvenes években
1970	Lőrinczy Huba	Az (el)ismeretlen remekmű	Márai Sándor: Ítélet Canudosban
1970	Ács Pál	Két világ határán: az utolsó fordulat előzményei Weöres Sándor költészetében	Megjelennek Weöres Sándor Egybegyűjtött írásai
1971	Kulcsár-Szabó Zoltán	Költőietlenség, versszerűtlenség, nyelvtelenség	Domonkos István: Kormányeltörésben
1972	Sz. Molnár Szilvia	Az első Magyar Műhely-találkozó Marly-le-Roi-ban	A poézis új formái és médiumai
1973	Kálmán C. György	A részek győzelme a józan egész fölött	Megjelenik Tandori Dezső második kötete, az Egy talált tárgy megtisztítása
1974	Boka László	Dráma és történelem	Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja
1975	Szirák Péter	A saját sors idegensége	Kertész Imre: Sorstalanság
1975	Hites Sándor	A száműzetés prózairodalmáról a 20. század második felében	A hollandiai Mikes Kelemen Kör konferenciája a nyugati magyar irodalomról
1977	Györffy Miklós	A modern regény magyarul	Musil: A tulajdonságok nélküli ember Tandori Dezső fordításában
1977	Szilágyi Zsófia	Az önéletrajzi regény módozatai	Nádas Péter Egy családregény vége
1977	Czékmány Anna–Huber Beáta	Történetek	Nádas Péter szertartásdrámái
1978	Dánél Mónika–Varga Tünde	A nyugati magyar irodalom „köztes tere”	Megjelenik a Fehérlófia Első Könyve
1981	Keszei Ernő	Weöres Sándor kombinatorikai játékairól	Weöres Sándor: Téma és variációk
1982	Pálfalvi Lajos	A lengyel irodalom Magyarországon	Megjelenik magyarul Witold Gombrowicz Ferdydurkéja
1984	Beke László	Neoavantgárd és posztmodern a képzőművészetben	Frissen festve – kiállítás
1985	Zsadányi Edit	A kultúra határa, a határok kultúrája	Krasznahorkai László: Sátántangó
1991	Hites Sándor	Az 1956-os emigráció prózairodalmáról	Határ Győző: Heliáne (második kiadás)
1991	Gángó Gábor	Az Osztrák-Magyar Monarchia az irodalomban	Esterházy Péter Hahn-Hahn grófnő pillantása (– lefelé a Dunán – )
1992	Szegedy-Maszák Mihály	A magyarság (nyelven túli) emléke	Megjelenik Tibor Fischer regénye az 1956-os forradalomról
1992	Radvánszky Anikó	Az ember természete és a természet embere	Bodor Ádám: Sinistra körzet
1994	Lőrincz Csongor	Az esztétizmus nyomai a posztmodern lírában	Kovács András Ferenc J. A. szonettje
1997	Kékesi Kun Árpád	Az új teatralitás és hatástörténeti helyzete	Egy színházi jelenség reflexiója
1997	Bengi László	Irodalom/hagyomány	Megjelenik a Jacob Wunschwitz igaz története
1998	Huber Beáta–Kiss Gabriella	Fejezetek a magyarországi Brecht-recepció történetéből	Bertolt Brecht Óceánrepülés R: Robert Wilson
2000	Molnár Gábor Tamás	Az önmegértés szövegisége	Megjelenik a Harmonia Caelestis
2002	Zsadányi Edit	Az önértelmezés alakzatai kortárs írónők műveiben	Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka