Kétirányú korrepetálás

Magyar diplomás fiatal vagyok, egy éve végeztem, de sajnos még nem tudtam betölteni olyan állást, aminek köze lett volna az irodalomhoz. Viszont szerencsére van egy-két gyerek, akit korrepetálhatok magyar irodalomból a fő állásom mellett. Nagyon élvezem ezt csinálni, annak ellenére, hogy azt hittem, nem értek különösebben a gyerekekhez. De úgy veszem észre, hogy szeretik a módszeremet és hasznos is. Nem nagy szám, a verseket, életrajzokat, amiket meg kell tanulniuk, értelmezzük és eljátszuk, ugyanígy járunk el a kötelező olvasmányokkal is: fejezetről fejezetre elmondja, mit olvasott, ha kérdései vannak róla, azokat megbeszéljük, majd eljátszuk a történetet. Nagyon élvezzük! Így akaratlanul is eszébe jut a gyereknek felelésnél vagy dolgozatírásnál a mi kis játékunk, és szépen lassan összeköti a könyvvel vagy a megtanulandó szöveggel. Fontos, hogy értve tanuljanak, ne magoljanak – úgy nem lehet. Kis városban élek, itt majdnem mindenki ismeri a másikat, ha máshogy nem, legalább látásból. Így volt ez Anna bátyjával is. Anna az egyik kislány, akit segítek. Tudtam, hogy Tomi autószerelő, és hogy ő szokta elhozni húgát hozzám, és ő is jön érte. A kislány még új, össz-vissz háromszor járt nálam, mind a három alkalommal Tomi kísérte. A nagyapám trabant-gyűjtő volt. Az egyiket, a kedvencét rám hagyta. Nem sokat használom, mert féltem. Tominak szemet szúrt a mára értékes kincs a kertemben. Azt mondta, a karosszéria, ami rajta van, pótolhatatlan. De számomra mindig is inkább eszmei értéke volt, mint anyagi. Az első alkalommal, amikor Tomi Annáért jött beszéltünk egy-két mondatot az autóról. Elmondtam neki, hogy hogyan került hozzám a trabant. A második és a harmadik ilyen alkalommal egyre többet beszélgetünk a kis trabiról, szerintem látta rajtam, hogy mennyire a szívemhez van nőve az autó. Egyszer, amikor találkoztam Tomival, adott egy tippet, ami, állítása szerint elengedhetetlen a jó állapotában lévő trabimnak: kerámia bevonat autóra. Nem hallottam még erről. Említett egy oldalt is, ahonnan ő szokta rendelni a munkájához. Nem néztem utána, ki is ment a fejemből. De legközelebb, amikor elhozta Annát, hozott három Sonax flakont, mondván, ezeket kellene használnom. Tanácstalanul néztem rá. Miután elment, kaptam tőle egy linket: a weboldalét, ahol megtalálom a termékleírást, a használati módját, és ahonnét meg is rendelhetem, akár házhozszállítással. Gondoltam, ha már ennyire kedvesen töri magát a trabim épségéért, én is megtehetek annyit, hogy ránézek az oldalra. Elolvastam, mire jó ez a kerámia bevonat és megnéztem a videót is arról, hogyan kell lekezelni vele az autóm felületét. De én egyáltalán nem értek az autókhoz, ezért fogalmam sem volt, hogy én is megtudnám-e csinálni ezt, vagy jobb, ha másra bízom. Tamás viszont annyira odáig volt a trabantért, hogy ragaszkodott hozzá, hogy tartsam meg azt a szettet, amit áthozott, és miután látta rajtam, hogy nem tudnék vele mit kezdeni, megígérte, hogy leápolja a trabit. Csak úgy fogadhattam el a kedvességét, ha elengedtem húga korrepetálásának árát, jó előre. Kérte, hogy másnap vigyem el autómosóba a trabit. Így tettem, aztán Tomi át is jött, és nekilátott az autó felületének lekezeléséhez. Végignéztem, ahogy dolgozott szegény kis trabantomon, jó érzés volt nézni, hogy valaki gondoskodik arról, hogy az idő vasfoga és az időjárás viszontagságai ne készítsék ki kék fényezését, felszínét. Miközben szorgosan dolgozott, Tomi elmesélte, hogy miért fontos az, amit csinál. Azt mondta, mivel ilyen értékes kincs van a tulajdonomban, nagyon kell rá vigyázni. Nyilván nem csak a külcsín fontos, de a kerámia bevonat az autókra nem is csupán a külsőt védi. Ha ugyanis elkezd rozsdásodni a karosszéria, az az alváz rozsdásodását is eredményezheti, az meg már elég komoly probléma. És mivel szegény trabi, bár letakarva, de kint áll a szabad ég alatt, még fontosabb, hogy óvjuk a naptól, széltől, esőtől, ónos esőtől, hidegtől stb. Így nemcsak még szebb lesz és marad is, hanem akár három évig, szinte semmi sem kezdheti ki a borítását, fényezését. Tomi annyira áradozott a kerámia borításról, amit használt, hogy újra megmutatta az oldalt nekem, ahonnan rendszeresen rendel, és elárulta, hogy miket érdemes még onnan vennem és használnom, ha azt szeretném, hogy a nagyapám hagyatéka a lehető legtovább legyen velem. Ez a történet egy éve történt. Azóta Tomi és én egy párt alkotunk. Azóta számtalanszor vásárolt az említett oldalról. Számtalanszor vettem át a csomagot, amit házhoz szállítottak az olajwebshoptól, és számtalanszor láttam, ahogy Tomi a trabanton dolgozik. Számára is legalább annyira fontossá vált nagyapám trabantja, mint számomra. Anna magyar irodalom jegyei pedig igencsak feljavultak.