Mindig is egy igazi kocka voltam. Már gyerekkoromban is imádtam olvasni, mikor megvette a család az első számítógépét, rengeteget aknakeresőztem rajta, mint akkoriban kábé mindenki, és mikor nagyon unatkoztam, a painttel játszottam.
Később, mikor már berobbant a pc-játék ipar, mindenféle játékot kipróbáltam, kaptam nintendót is, később X-boxot, PlayStationöm most is van otthon. A sorozatokat is mind ismerem, amit illik mindig kockának ismerni, teljesen hétköznapi beszélgetések közben idézek a Star Warsból, szóval tényleg… Ahogy azt illik.
Az irodalom iránti szeretetem sem vetkőztem le soha. Olyannyira nem, hogy magyar irodalmat tanultam végül az egyetemen: ez a nappalimon meg is látszik. A polcokon rengeteg szép- és szakirodalmi alkotás is helyet kapott, és a ponyvairodalmat sem száműztem, a jó Rejtő-regényektől kezdve a kortárs fantasy-ig mindent meg lehet nálam találni ‒ jó nehéz is volt a költözés egyébként… Egy szó mint száz, a nappalimon látszik, hogy egy olyan ember vagyok, aki imádja az irodalmat. Amikor a konyhát rendeztem be, akkor meg azt akartam, hogy valami más látszon… Na, és melyik a világ egyik leghíresebb konyhája? Amit mindenki felismer egyetlen konyhaszekrényeinek egyetlen gombjáról? Hát persze, hogy a Monica és Rachel konyhája a Jóbarátokból!
Persze nyilván nem vágtam bele azonnal a konyhabútor vásárlásba, amint az ötlet kipattant a fejemből. Először jó alaposan megvizsgáltam a lakásom alaprajzát, és összevetettem azzal, amit a Jóbarátok híres konyhájáról találtam. Ez eddig stimmelt, nálam egy picit nagyobb is volt a hely, és picit más helyen volt az ablak, de igazából nem volt nehéz ezt kiküszöbölni, szóval ez nem okozott problémát. Ezután egy szuper kis weboldal tippjeit használva, megpróbáltam elképzelni, hogy ebben a konyhában töltöm el minden reggelemet. Átgondoltam, mennyire praktikus ez így nekem, mennyire van rendben a bútorok elrendezése, szeretném-e inkább máshogy stb. Mármint tényleg őszinte Jóbarátok rajongó vagyok, de azért azt nem akartam, hogy azonnal megbánjam, amint túl vagyok a konyhabútor vásárláson, berendezésen, és valóban élnem kell a helyen.
Miután elég sokat gondolkodtam rajta, végül úgy állapítottam meg, hogy nekem ez az elrendezés működni fog. Nem használok olyan sok mindent, tehát talán pont egyel kevesebb szekrény is elég lenne, de mint mondtam, amúgy is nagyobb volt nálam a hely, szóval tulajdonképpen belefért. Ezután tehát nem is volt már hátra, mint a konyhabútor vásárlás. Vagyis inkább a csináltatás, hiszen nem egy akármilyen bútort szerettem volna, hanem nagyon is specifikusat. Miután megtaláltam a munkára lelkesen jelentkető asztalost, együtt nézegettük át az alaprajzokat, vagy két részt is megnéztünk a sorozatból, aztán rengeteg fotót a neten, és végül megtervezte a bútort. Tulajdonképpen olyannyira tökéletesen sikerült asztalost választani erre a munkára, hogy a Marci végül most karácsonykor jegyzett el… Ugyanis miután kész lett a munkával, és nekem meg neki is nagyon tetszett a konyha, és közben is ugye rengeteget beszélgettünk, úgy éreztük, hogy lehet köztünk valami, tehát randizni kezdtünk. Szóval egyáltalán nem bántam meg ezt a Jóbarátok konyhát. Ráadásul tényleg szeretem, és rohadt nagy szerencsém is volt, hogy a lakás alaprajza nagyjából hasonlít a Monica és Rachel lakásáéra. Egyszerűen imádom a konyhám, és minden vendég azonnal felismeri.
Reggelente itt kávézni Marcival a legjobb dolog a világon!