Nem tegnap volt, hogy véget értek a gimis évek és elbúcsúztam a kedvenc közismereti tárgyaimtól. Mert viccet félretéve, tényleg voltak ilyenek. Még akkor is, ha nem feltétlenül ezekből voltam a legjobb, a leginkább mégis az irodalom és az informatika órákat szerettem. Nagyon szeretem a jó könyveket, az izgalmas regényeket és persze a szép magyar verseket. Rengeteg verset tudtam gyerekkoromban, mert állandóan szavalóversenyekre jártam. Így hát azok az órák, amikor ezekről beszélgethettem és elmondhattam, hogy nekem mit jelentenek és ezt a közösség értékelte, mindig felemelőek voltak.
Az informatika iránt mindig érdeklődtem, bár különösebben soha nem voltam ügyes vagy tehetséges a programozós feladatokban (később az egyetemen meg aztán főleg nem). Azért az sosem jött rosszul, hogy az elméleti órákon is odafigyeltem és megragadt a fejemben egy kis ez-az.
Nem rég például olyan cégeket kellett keresnem, akik VPN szerveres szolgáltatásokkal foglalkoznak. Itt például egészen nagy előny volt, hogy nem azzal kellett indítanom, hogy órákig olvasgatom, hogy mégis mi a bánatról van szó, hanem egyből tudtam, hogy olyan virtuális magánhálózatról, ami titkosított. Ezeket a VPN-eket (Virtual Private Network = Virtuális Magánhálózat) olyan célokra szokták használni, amikor egy adott folyamatot szeretnénk teljes titokban tartani, például egy nagyvállalat esetében az ipari titkok valószínűleg nem lenne jó ha kikerülnének, ezért ilyen titkos hálózatokon keresztül szokták futtatni a szoftvereiket és az adatokat. De akkor is gyakran használják ezt a megoldást, ha például az internetezés közben szeretnék az IP címet titokban tartani és ezáltal megkerülni a különböző IP alapján történő blokkolást, tiltást vagy szűrést.
Ezek a rendszerek attól tudnak ennyire biztonságokat lenni, hogy maguk a fizikai szerverek, mint nagyon-nagy teljesítményű számítógépek egy jól őrzött szerver teremben vannak, ahova csak az illetékesek mehetnek be. Maga a hálózat pedig egy számítógépes rendszer fölé épített titkosított rendszert takar, ahová szintén lehetetlen az illetéktelen behatolás.
Találtam is néhány céget, akik ennek bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkoznak, de a legnagyobb szimpátiát egyértelműen a RackForest keltette bennem. A bemutatkozásuk és a referenciáik is megnyerőek, ráadásul mint kiderült, ex-műegyetemista diákként találkozhattam is az általuk üzemelt, karbantartott szerverekkel, mert a BME-nek is ők biztosítják ezeket a forrásokat. A rackforest.com/szolgaltatasok/vpn/ oldalon minden információ megtalálható a VPN témával, illetve az ő szolgáltatásaikkal kapcsolatban. Kedvcsinálónak csupán annyi: Kliens VPN szolgáltatás például már 4990 Ft + ÁFÁ-ért igényelhető tőlük havonta, amiben a szerver bérlés és üzemeltetés is benne van.
Sok más tevékenység mellett foglalkoznak a VPN témával, de ehhez hasonló módon ott szerepel a palettán a VPS hosting és a tárhelybérlés is, amik manapság szintén nagyon-nagy népszerűségnek örvendenek – érthető módon. A VPS hosting azért szuper dolog, mert nem csak az óriási teljesítményű szervereket menti meg a kihasználatlanságtól, hanem a felhasználónak is tud olyan szolgáltatáscsomagot nyújtani, ami versenyképes. Ebben az esetben a VPN-hez hasonlóan egy nagy teljesítményű szerverre van szükség, itt azonban nem egy magánhálózatot, hanem egy virtuális szervert lehet róla bérelni, ami ugyan fizikailag nem alkot teljesen különálló egységet, de hozzáférés tekintetében igen, tehát csak az léphet be, akinek specifikusan ide van jogosultsága. A tárhely szolgáltatást pedig nem kell túlmagyarázni, hiszen a felhők világát érjük, azonban ezeket a végtelen felhőnyi adatokat is muszáj tárolni valahol…
Sosem késő visszaülni az iskolapadba, de azért mégis megvan annak is a jó hatása, ha valaki odafigyelt akkor az órán, amikor először kellett…